Éljen a takarítás!

A takarítás nálunk örök sláger. Lehet az porszívózás, felmosás vagy portörlés, Máté lelkes segítség mindenben. Egyébként is elég szorgos kisfiú, jobban szeret például faleveleket gereblyézni a kertben, mint "csak úgy" sétálgatni. Ha én főzök, ő is süt valami finomat, szeret szerelni, a fűnyírás pedig továbbra is megunhatatlan sláger.

Egy új korszak hajnalán

Éspedig az építő-korszakén. Eddig éltük a rombolós, szétszedős időszakot, ma viszont Máté nekiállt építeni. Ráutaló jelek már voltak eddig is: sokszor megpróbálta már a legokockákat egymásba illeszteni, de a legélvezetesebb akkor is az volt, ha Anya megépítette a tornyot, ő pedig darabokra szedhette. Most viszont határozottan azzal a céllal ült le, hogy valamit ő építsen fel.

Életképek II.

Életrevaló:
Olvassuk Boribont vacsora után - elterelő hadműveletként, hogy Anya még befejezhesse a vacsoráját. Annipanni épp tortát süt - Boribonnak szülinapja van. Kérdezem Mátét, hogy kinek süti a tortát Annipanni? Máté erre határozottan rávágja, hogy "Mmát" és a tenyerével mutogatja, hogy neki.
-----------------
Hímsoviniszta:
Legózunk Mátéval, a legoházban éppen vacsorához készülődnek. Kiderül, hogy miután leült a 3 gyerek és az apuka, anyukának nem maradt szék. Kérdezem Mátét, hogy most hova ültessük az anyukát? Máté gondolkodás nélkül rámutatott a konyhára, hogy álljon a tűzhely elé. Korán kezdi...

Fújja

Egy hónapja elkezdtünk edzenni a szülinapi gyertyákra... A leendő szülinapos nagyon lelkes, minden étkezésnél személyesen felügyeli, hogy Anya el ne felejtse meggyújtani az asztalon a gyertát és az étkezés végén - néha közben is - mutatja, hogy ezt Máté feladata lesz elfújni.

Szerelnek a fiúk

A hétvégén rájöttünk, hogy Mátéban bizony vele született ősi szerelési ösztön szunnyad. Miután a szokásos két év után a dvd-lejátszónk ismét megadta magát, természetesen a dvd-t magába zárva, kénytelenek voltunk Papa csavarhúzó készletét igénybe venni.

Máté már a látványtól is teljesen bezsongott, kapásból szakszerűen tartotta a csavarhúzót a kezében és nagyon tetszettek neki a kis csavarok! A végén a hazaindulásnál nagy sírás-rívás lett, mert ő még javában szerelni szeretett volna. Kárpótlásul ma kapott egy játék szerelőkészletet a Mamiéktól, amit zajos tetszésnyilvánítással fogadott.

A nagy újdonság nálunk, hogy Máté elkezdte a szavak elejét mondani, általában az első szótagot. Így a csavarhúzó már "csa", a reszelő "re", amit nagy boldogan ismételget.

Füredi kacsák

Majdnem minden héten lelátogatunk Balatonfüredre, egy szokásos kacsaetetős, sétálós és sütizős körre. Ebben a hármasban a család minden tagja megtalálja a neki kedves elfoglaltságot, valószínűleg ezért is lett ilyen népszerű nálunk a füredi kirándulás.

A kacsaetetés értelemszerűen Máté kedvéért került bele a programba, bár néha anyuka is legalább annyira belelkesedik. Máténak sajátságos technikája van a kacsák táplálására. Egy falatot kapnak a kacsák, egyet pedig eszik ő. Mivel a száraz kenyeret visszül ilyenkor magunkkal, ezen mindig elcsodálkozom, de neki láthatóan ízlik... Az utóbbi időben rengeteget fejlődött Máté dobási technikája - egyre közelebbi barátságban van a labdákkal is - így az általa bedobott falatok nagy része már célba ér. Az etetésnél persze Máté sokkal jobban szereti a kacsakergetést. Hihetetlen elszánt fejjel tud szaladni utánuk, ha egyes példányok esetleg megkockáztatják a földreszállást. Nagyon kitartó, addig kergeti az áldozatát, amíg az vissza nem repül a Balatonba.

Ez itt a rákészülés:A kacsaeteős rész:Séta Apával:És a jól megérdemelt sütizés Anyával:

Csizma

A meglehetősen hűvös időre való tekintettel megvettük Máté téli csizmáját.

Az első forduló nem volt túl sikeres, mivel a cipőbolt ajtaján belépve Máté elkezdett üvölteni. Szerencsére ez a bolt csak gyerekcipőkkel foglalkozik, jól ismernek minket és éppen mi voltunk az egyetlen vásárlók, szóval annyira nem volt vészes a helyzet. Egy idő után sikerült megnyugtatnom a gyereket, aki viszont továbbra is kiscsimpánzként kapaszkodott a nyakamba. Hosszas rábeszélés után végül leült egy kisszékre, de amint egy csizma közeledett a lába felé, kezdődött előről az üvöltés. Aztán amikor a boltba újabb vevők érkeztek, úgy döntöttem ideje feladni a próbálkozást. Így hát vártunk 2 napot és visszatértünk. Előtte otthon megbeszéltük Mátéval, hogy Ildikó néni felpróbálhatja majd a lábára a csizmát és milyen jó is lesz neki, hogy szép új cipőt kap. És a fiam igazi úriember módjára tartotta a szavát, és minden így is történt a boltban. Szóval végül egy 24-es új csizmával és helyreállt renoméval távoztunk a helyszínről.