2011. február 14., hétfő
Reménysugár
A szakirodalom szerint úgy érdemes a gyermeket új környezetbe - szobába, ágyba - telepíteni, ha előtte pár napot nem tartózkodott otthon. Gondoltam adunk egy esélyt ennek az elméletnek, már csak azért is, mert mióta megérkezett az új ágy, összesen egyszer sikerült rávennem Mátét, hogy abban aludjon. Szóval most, hogy öt napot a Mamiéknál töltöttünk, nagy reményekkel próbálkoztam ismét az átszoktatással. És láss csodát, működött a tegnap éjszaka és a ma délutáni alvásnál is. Szinte semmi ellenállással. Tegnap este fürdés közben felvittem Máté ágyneműjét az ágyba, így amikor mentünk be a szobájába már látta, hogy itt valami készül. El is kezdett tiltakozni, hogy "ne, ne, le, le". Aztán amikor már rajta volt a pizsije, beraktam az ágyba és megmutattam neki a macis éjjeli lámpát. Felkapcsoltuk és megbeszéltük, hogy a maci vigyáz majd rá éjszaka és ő is bármikor felkapcsolhatja. Ezután lementünk a konyhába tejcit inni és visszafelé gond nélkül haladtunk el a hálószobánk mellett - ahol eddig aludt - és mentünk vissza a macihoz. Ma pedig már teljesen természetesnek vette, hogy ebéd után az ő szobájába megyünk aludni. Remélem a folytatás is ilyen szépen alakul majd!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése