Vufff

A majdnem két hetes nyaralásunk alatt Máté rohamtempóban folytatta az okosodását. Nagyon ügyesen összeköti a fejében egymással a dolgokat. Például ha mesélünk neki, és a mesekönyvben lát egy állatot, azonnal odahozza a saját játékállatai közül a megfelelőt. Ha kecskét látunk a könyvben, rögtön mutatja, hogyan etette meg az állatkertben.
Nagyon jó ötlet volt elvinni a kedvenc játékeit, mert úgy láttuk, hogy biztonságot adtak neki az idegen környezetben.
Mivel a szállásunkról jól lehetett látni a repülőket, ha megkérdezzük tőle mit mond a repülő, kapásból rávágja, hogy "Vufff". Sokszor ő szólt nekünk, mutatva a gépeket. A vuff egy idő után kiterjedt az autóra és a fűnyírőra is.
Újabb állatok is bekerültek a napi életünkbe, a teknősbéka és a gyíkok személyében. Jelenleg Máté minden bokor alatt a gyíkocskákat keresi.
Másik hozadéka az utazásnak, hogy nem tudom már fekve pelenkázni és öltöztetni, csak állva. Megpróbáltam itthon a pelenkázóasztalon tisztába tenni amikor hazaértünk, a végeredmény több perces csata volt, amit végül feladtam, nehogy lepottyanjon az utód.
Aminek kevésbé örülök az a napirendünk enyhe felborulása, mivel az olaszoknál este 7- fél 8 előtt nem nyitnak ki az éttermek. Máté pedig normális esetben fél 8-kor megy fürdeni. Ehelyett most beiktatott egy késő délutáni alvást a rengeteg élmény feldolgozására, ami miatt viszont sokszor 11-kor még az ágyon rohangált. Az altatás a korábbi 20 percről így simán 1 órára tolódott.
Az evéssel kapcsolatban épp most konstatáltam, hogy szinte minden polója paradicsomfoltos lett :-). Szigorú elveimet is kénytelen voltam feladni, amikor Apa megkostóltatta kisfiával a chipszet és a fagyit, ami persze azonnal a népszerűségi lista elejére ugrott nála. (A gyakoriságot és a mennyiséget azért szerencsére sikerült korlátozni...)