A bécsi lányok

A hét elején Bécsben töltöttünk két napot Icuéknál. Az apukák igazoltan távol maradtak, így igazi anyás programokat szerveztünk. Nagyon jól éreztük magunkat mind a ketten, én főleg azért, mert végre nagyokat tudtunk Icuval beszélgetni, Máté pedig a lányoknak örült nagyon. Júliával nagyokat lehet játszani, kergetőzni, nevetgélni és pillanatok alatt szétkapni a lakást. A négy hónapos Annababa pedig továbbra is nagy csodálatot vált ki belőle. Odahozza a cumiját, puszilgatja, ölelgeti és nagy örömmel fedezte fel, hogy neki is van két füle :-). Mindezeket pedig teljesen magától!
Az első nap délután besétáltunk a Rathausplatzra, a karácsonyi vásárba. Közben metróztunk és villamosoztunk is, ami a mi vidéki fiunknak nagy újdonság volt. A vásárban pedig életében először ült körhintán. Nagyon nagyon élvezte, Júliával egymás mellett ültek, mindenki egy lovacskán és a hinta szerencsére jó lassan ment körbe. Kicsit aggódtam, hogy le fog csúszni, de ügyesen megoldotta a helyzeteket segíség nélkül is.
Ezután pedig felpattantak a kisvasútra, ami annyira tetszett Máténak, hogy alig tudtunk utána továbbmenni, csak még egy vasútozás ígéretével lehetett végül elvonszolni a játékoktól.
Másnap a feldíszített belvárosban sétáltunk egy nagyot és Máté úgy kiütötte magát, hogy ebéd után elaludt a babakocsiban, amire már több, mint fél éve nem volt példa.
Délután nehezen vettünk búcsút egymástól, Máténak nem nagyon akaródzott hazajönni.